Ez a betegek érdeke

- Jól emlékszünk arra, hogy az orvosok bérének rendezésével nem járt kéz a kézben az egészségügyi szakdolgozók bérének rendezése. Van-e egyeztetés, vagy közös fellépés az egészségügyi dolgozók és az orvosok között a jelenlegi finanszírozási helyzetben?

- Igen, a bérkorrekciós intézkedésekről egyeztettünk a Független Egészségügyi Szakszervezettel. Fontosnak tartjuk, hogy minden kiigazításra összehangoltan kerüljön sor, mert a bérolló nagyra nyílt az ágazatban. Az egészségügyi szakdolgozók bére jelentősen lemaradt az orvosokétól.  A megélhetés ugyanakkor jelentősen drágult az utóbbi években, így szakdolgozók esetében az eddiginél is nagyobb lett a kockázata a munkaerő elvándorlásnak. Az alacsonyabb jövedelmet jobban erodálta az infláció, ezért szeretnénk, hogy ebben a kategóriában százalékosan nagyobb emelésre kerüljün sor. Az Európai Unióban a szakdolgozók bére jellemzően 40-50 százaléka az orvosokénak. Ez Magyarországon jelentősen kevesebb, ehhez kellene felzárkózni. 

Az orvosok esetében pedig azt szeretnénk elérni, hogy bérkorrekció történjen, tehát alapvetően nem béremelést szeretnénk kérni, hanem szeretnénk visszajutni a kiindulási pontra, amikor a bérünk a legrosszabbul fizetett osztrák tartományban dolgozó orvosok bérének 60 százaléka volt. Jelenleg Németországban 12 százalék körüli bérfejlesztést kapnak az orvosok, mi is szeretnénk oda visszajutni, ahonnan elindultunk. Tehát bérkorrekciót szeretnénk kérni. A fiatalok esetében, akik többet  ügyelnek, több túlórát vállalnak jelentősebb kell legyen a korrekció,  mint az idősebb orvosoknál, akiknek a bére magasabb, ott százalékosan kisebb, de érdemi korrekció az, ami elfogadható. Távlati célnak azt tartjuk, hogy infláció követő legyen a bérezés!

Általános megegyezés tehát azt, hogy a szakdolgozók esetében jelentősebb bérfejlesztés kell, míg az orvosok esetében kisebb, de azért – a gazdasági lehetőségek mentén – mindegyik legyen érzékelhető! 

- Úgy olvastam, hogy különösen sérelmes, az hogy az ügyeleti díjak négy éve nem emelkedtek.

- Az ügyelet alap óradíja jelenleg 4200 forint a szakorvosjelöltek számára: ez elfogadhatatlanul alacsony, tekintve, hogy ez részben éjszakai munkavégzést takar. Elfogadhatatlan az is, hogy az alapbérnél kevesebb legyen a 16-24 órás munkavégzés óradíja, főleg úgy, hogy ez a dolgozók esetében mindenféle egészségügyi kockázatot növel! Ráadásul az ügyeleti órákat a nyugdíjszámításnál nem számolják bele a ledolgozott munkanapok közé...

- Voltak-e ígéretek, vagy korábbi tárgyalások? Az a bejelentés, hogy nem lesz egészségügyi béremelés, derült égből villámcsapásként érte a Magyar Orvosok Szakszervezetét, vagy sohasem volt béremelésről szó?

- Az államtitkárságnak többször jeleztük, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben probléma az, hogy két éve nincs bérkorrekció! Ha 2020-ban a egészségügyi szolgálati jogviszony mellé infláció követő bérezést is kaptunk volna, sokkal könyebb helyzetben lenne mindenki. Erre akkor nem került sor, aztán igen jelentős infláció volt, így a keresetek értéke romlott. Emiatt felvettük a kapcsolatot az államtitkársággal, elmondtuk, hogy korrekciójára lesz szükség, kezdjünk el gondolkodni ilyen irányba. Érdemi előrelépés nem történt. Nem kaptunk konkrét választ. Elmondtuk, hogy nem fenntartható a betegellátás minőségének további romlása nélkül az egészségügyi finanszírozás jelenlegi helyzete, a bérezés, az ügyeleti díjazás, mégsem történt egyikben sem előrelépés.

A szakma jelezte, hogy a szolgálati törvény bevezetésénél voltak olyan szakágak, amelyek első körben sem kaptak forrásbevonást. Ilyen például az iskolafogászat, amely súlyosan alulfinanszírozott, miközben a hátrányos térségekben sok beteg ott találkozik először fogorvossal. Méltánytalan, hogy itt sokkal rosszabbul keresnek azok a kollégák, mint a szolgálati jogviszonyban lévők, de a területileg kötelezett praxis nélküli fogászatok is hasonló helyzetben vannak. Az ígéretek ellenére ezeknek a területeknek a rendezésére sem került sor.

- A Magyar Orvosok Szakszervezete – a kamarával és például a Független Egészségügyi Szakszervezettel együtt bejelentette, hogy ez így nincs rendben. Született-e valamilyen visszajelzés? Tárgyalnak erről, vagy ezt már tényként kell elfogadniuk?

- Elküldtünk a javaslatunkat a bérkorrekcióra. Azt az előzetes jelzést kaptuk, hogy a jövő évi költségvetésben nem lesz keret további forrásbevonásra. Az utolsó közös egyeztetés eredményére várunk, és ezt követően döntünk a további lépésekről.

- Ezek szerint itt nem csak az orvosi bérek emelése (bocsánat, bérkorrekciója) a tét.

- A mostani helyzet nem csak a bérkorrekcióról szól. Mi valójában azt szeretnénk, hogy komoly forrásbevonására kerüljön sor az egészségügybe! Évi 500 milliárd forinttal megnövelt büdzsét kértük a terület számára, ám ezzel is csak 8-10 év alatt lehetne felzárkózni a nyugati egészségügy mostani színvonalához. Azt szeretnénk, ha ennek az ötszázmilliárdnak a legnagyobb része a betegellátás javítására, ill. a munkakörnyezet fejlesztésére menne. Míg egy dedikált kisebb rész elsősorban a szakdolgozói-, másodsorban az orvosi bér fejlesztésére fordítódna. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a betegellátás minőségét javítani, a várólistákat csökkenteni lehessen. Ez a betegek érdeke. Ezt kell pénzügyileg megalapozni.