Márciusban 57 milliárd forinttal tartoztak beszállítóiknak az intézmények. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára lapunknak elmondta: a márciusi 12 milliárd forintos emelkedés rendkívül magas szám. De már látszik a fény az alagút végén, mivel az eszközbeszállítók arról számoltak be, hogy április második felében megkezdődött az adósságok rendezése.
Néhány napos csúszással pénteken jelent meg a március végi kórházi adósságadat a Magyar Államkincstár (MÁK) honlapján. Az egészségügyi intézményekben 39,4 milliárd forint kifizetetlen számla halmozódott fel a gazdasági vezetők íróasztalán. Csakhogy ez még nem a teljes kép.
Március végén a lejárt összes kórházi adósság 57 milliárd forint volt, erről Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója beszélt a Magyar Kórházszövetség április közepén megrendezett konferenciáján. Ebben az adatsorban már benne vannak azok az egyetemi klinikák is, amelyeknek a modellváltás miatt nem kell a MÁK-nak minden hónapban adatot szolgáltatniuk.
Az államkincstár március végi adatai szerint az adatszolgáltatásra kötelezett 552 intézményből valamennyi teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét. Az adós intézmények száma 185 volt, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 72 intézmény rendelkezett.
Egy hónappal korábban, február végén 45 milliárd forinttal tartoztak az intézmények a beszállítóiknak, erről itt írtunk bővebben.
Az idei év elején pedig még hatalmas tartozások miatt aggódhattak a kórházvezetők. Január végén még 86,4 milliárd forint tartozást görgettek maguk előtt a betegellátók a MÁK adatai szerint, az egyetemi klinikákkal együtt pedig 123,9 milliárd forinttal tartoztak a beszállítóiknak.
Az elmúlt évek tapasztalata az, hogy a január és a február mindig kiugró adósságnövekedéssel jár
– mondta az Economxnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.
A márciusi 12 milliárd forintos emelkedés is rendkívül magas szám – bár a NEAK számításai szerint tavaly havonta átlagosan 13,9 milliárddal nőtt a lejárt tartozásállomány.
A kórházi beszállítók érdekeit képviselő főtitkár szerint, mivel a kormány az idei évtől havi plusz 12,5 milliárd forinttal emeli a kórházak finanszírozását, akkor a 12 milliárd akár még kedvező adatnak is tűnhet. A források elosztásának elve az eddigi legjobb és legigazságosabb, ugyanis a teljesítmény díjazását korrigálta a kormányzat – mondta Rásky László. Más kérdés, hogy a pluszforrás valóban új helyzetet teremt: várhatóan minden intézménynek gördülékenyebb lesz a gazdálkodása, de ez nem lesz mindenhol egységes. Kérdés, hogy a „tolerálható adósság” számonkérése hogyan fog történni. A tolerálható adósság mértékéről Takács Péter a Magyar Kórházszövetség konferenciáján azt mondta, ez évi 80 milliárd forint körüli összeget jelent. Az OSZ főtitkára kockázatosnak tartja, ha a pluszforrást vagy annak egy részét egyes intézmények nem a tartozások kifizetésére, hanem egyéb célokra, esetleg tartalékolásra fordítják, a régi reflexek alapján. De, ha ezt az országos kórházi főigazgató (OKFŐ) figyeli, számonkéri, akkor valóban jobb lehet az intézmények helyzete.
Ráadásul a havi 12,5 milliárd forint plusz forrás első kifizetése idén január helyett áprilisban történt meg, mégpedig visszamenőlegesen, január-április hónapokra – tette hozzá a Rásky László.
Ugyanakkor az OSZ tagvállalatainak vezetői jó hírekről számoltak be, mert április második felében elindultak az utalások és megérkeztek a kórházaktól a kifizetetlen számlák végösszegei, mondta a szövetség főtitkára.
Most azért alacsonyabb a kórházak adóssága, mert az év második hónapjában volt egy jelentős adósságrendezés. A legutóbbi, februári kórházkonszolidáció során 96,4 milliárd forintot fizettek ki az intézményeknek. 2024-ben pedig összesen 150 milliárd forintot úgy fizetett ki a NEAK a kórházak számára, hogy utólagosan számlákat egyenlített ki.
Nem ellátást finanszíroztak, tartozásokat egyenlítettek ki – hívta fel a figyelmet Kiss Zsolt Mátraházán a Kórházszövetség kongresszusán. A egészségbiztosító főigazgatója szerint ami eddig történt, az a csúnya múlt. Úgy fogalmazott a Kórházszövetség konferenciáján, HOGY ősellenség a kórházi tartozás. Meg kell oldani, hogy a betegek ellátását a valós értékeken finanszírozzák az intézmények számára.
A legfrissebb államkincstári adatokból jól látszik, hogy hol a legégetőbb a helyzet. A toplista élén az Észak-Pesti Centrumkórház, közismertebb nevén a Honvédkórház áll, 3,2 milliárd forint tartozással. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei és a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei oktatókórházak 2,05-2,05 milliárd forintot görgetnek maguk előtt. Az Országos Onkológia Intézetben a MÁK adatok szerint a februári 1,5 milliárd forintról már 1,7 milliárd forintra nőtt a tartozások összege.
Rásky László arra a kérdésre, hogy idén is szükség lesz-e év közbeni kórház konszolidációra, azt válaszolta: azt az egészségügyi politikusok is elismerik, hogy az idei költségvetésben szereplő plusz 150 milliárd forint, ami havonta 12,5 milliárd forintonként érkezik a kórházakba, az nem lesz elég az idén keletkező adósság teljes rendezésére. Biztosan lesz idén is év közben lejárt tartozásállomány.
Nyilván jó lenne, ha ezt év közben rendezné a kormány, ám mivel a kisujjukat nyújtották, nem kívánjuk az egész karjukat, mert nem lenne reális, különösen ebben a költségvetési helyzetben – fogalmazott az OSZ főtitkára.
Hozzátette: folyamatosan nyomon követik a pluszforrás mellett, hogy ténylegesen mekkora adósság keletkezik az intézményekben. Ha ez meghaladja majd a 25-30 milliárd forintot, akkor az OSZ biztosan kérni fogja az évközi adósságrendezést, mondta Rásky László.