Hazánkban is egyre több esetet regisztrálnak az echinococcosis nevű zoonózisból, amelyet galandféreg okoz, és gyakran hosszú ideig tünetmentes marad az emberi szervezetben. A fertőzés forrásai leggyakrabban vadon élő ragadozók, de közvetve házi kedvenceink is szerepet játszhatnak a kórokozó terjesztésében. A korai felismerés és a prevenció szerepe kiemelten fontos az egészségügyi szakemberek számára.
Zoonózis, amely alattomosan támad: az echinococcosis hazai és európai terjedése
Az echinococcosis egy állatról emberre terjedő parazitás megbetegedés, amelyet a Echinococcus granulosus vagy Echinococcus multilocularis galandférgek okoznak. A betegség előfordulása európai szinten is emelkedő tendenciát mutat: az Európai Járványügyi Központ (ECDC) legfrissebb, 2023-as adatai szerint 929 emberi esetet jelentettek, míg ez a szám 2020-ban még csak 574 volt. A növekedés hazánkban is megfigyelhető: 2020 és 2023 között négyről tizenkilencre nőtt az éves diagnosztizált esetek száma.
A fertőzés útja és klinikai jelentősége
A fertőzött végleges gazdák – elsősorban rókák, aranysakálok, valamint esetenként kutyák – bélsarával ürülő peték hosszú ideig életképesek maradhatnak a környezetben. A peték szőrre, mancsra tapadhatnak, ahonnan lenyalva vagy kézre kerülve a humán szervezetbe juthatnak. A fertőzés emberben gyakran észrevétlenül zajlik: a lappangási idő akár évekig is eltarthat, miközben a májban, tüdőben, esetenként az agyban vagy csontokban lassan növekedő ciszták alakulnak ki. A tünetek súlyossága a ciszták elhelyezkedésétől és méretétől függ. A betegség sokszor csak véletlenszerűen, más okból végzett képalkotó vizsgálat során derül ki.
Érintett szerv Lehetséges tünetek
Máj Hasi fájdalom, hányinger, hányás, hepatomegalia (májmegnagyobbodás), sárgaság
Tüdő Köhögés (akár véres köpet), nehézlégzés, mellkasi fájdalom, rekedtség
Agy Fejfájás, neurológiai tünetek (pl. epilepsziás rohamok), látászavarok
Csontok Fájdalom az érintett csontnál, patológiás törés, mozgáskorlátozottság
Lép Bal oldali hasi fájdalom, splenomegalia (lépmegnagyobbodás), ritkán vérszegénység
Általános tünetek Fáradékonyság, láz (ritka), étvágytalanság, fogyás
Komplikációk Ciszta repedése → allergiás reakció, anafilaxiás sokk, másodlagos fertőzés
Diagnosztika, kezelés és a megelőzés jelentősége
A diagnózis többnyire képalkotó eljárásokkal (ultrahang, CT, MRI) és szerológiai vizsgálatokkal történik. A terápiás lehetőségek közé tartozik a műtéti cisztaeltávolítás, valamint albendazol-alapú gyógyszeres kezelés. A kezelési stratégia megválasztását a ciszták típusa, elhelyezkedése és a beteg általános állapota határozza meg.
A betegség megelőzése elsődlegesen az állatok féregtelenítésén, a környezeti higiénia fenntartásán, és a megfelelő élelmiszer-biztonsági gyakorlatokon (zöldségek, gyümölcsök alapos mosása) nyugszik. Kiemelten fontos, hogy a házi kedvenceket rendszeresen féregtelenítsük és bolhamentesen tartsuk, különösen olyan területeken, ahol a rókák megjelenése gyakori.
További zoonózisok: a klinikai gyakorlatban ritkán, de előfordulnak
A Semmelweis Egyetem Infektológiai Osztályán diagnosztizált zoonózisos megbetegedések közül a bélférgesség a leggyakoribb. Toxoplazmózis ritkán fordul elő, a macskakarmolási betegséggel (bartonellózis) azonban ennél gyakrabban találkoznak, különösen gyermekek esetében. Ez utóbbi harapással is terjedhet, és láz, nyirokcsomó-duzzanat, fejfájás kísérheti.
Következtetés: az egészségügyi ellátás felelőssége és lehetőségei
Az echinococcosis terjedése figyelmeztető jel az egészségügyi szakma számára, különösen a háziorvosok, infektológusok és képalkotó diagnosztikában dolgozók körében. A korai felismerés, a megelőző szemlélet és az állattartók edukálása kulcsfontosságúak a humán fertőzések megelőzésében. A zoonózisok térnyerésére tekintettel elengedhetetlen a „One Health” szemlélet – az állati, környezeti és humán egészség egységes kezelése.
Szerző:
PHARMINDEX Online
Forrás:
The European Union One Health 2023 Zoonoses Report