Segít az okok és kockázatok megértésében, az összefüggések feltárásában, a halálozások halmozódásának és okainak kutatásában, és jelentős szerepe van a népegészségügyi feladatok tervezésében – hangzott el azon a konferencián, ahol bemutatták azt a TÉR-EPI rendszert.
A szakpolitikának kutya kötelessége, hogy a szakmai javaslatok alapján hatékony népegészségügyi programot alapozzon meg, amelynek kialakítása során a tér-informatikai rendszerek és a mesterséges intelligencia is főszerepet kap – így fogalmazott Takács Péteregészségügyi államtitkár azon a keddi konferencián, ahol a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjában működtetett, az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium projekt keretében kifejlesztett TÉR-EPI rendszert mutatták be, amely a népegészségügyi szükségleteken alapuló ellátások fejlesztésére, a gyógyító-megelőző ellátások értékelésére is alkalmas.
Térképre tesszük az egészségügyet, nagyító alá helyezzük a tájat – ekként mutatta be a TÉR-EPI rendszert Oroszi Beatrix, a survillance központ igazgatója, aki szerint a nagy adathalmazokat használó technológia támogatja a precíziós népegészségügy megvalósítását, azaz a rendelkezésre álló adatok felhasználásával a megfelelő programokat a megfelelő időben célzottan tudják a megfelelő népességcsoportokhoz irányítani.
A TÉR-EPI-ben az országos adatok alábonthatók, azok járási és települési szinten is elemezhetők, a rendszer nemcsak a hatékonyabb szolgáltatások tervezésében és megvalósításában nyújt segítséget, hanem azok monitorozására és értékelésére is alkalmazható.
Kevesebb pénzből több feladat?
Bár a szakpolitika evidencia alapú döntéshozatali tervezőrendszerben gondolkodik, de eddig ez nemigen valósult meg – mondta Baticz Orsolya, a Belügyminisztérium Népegészségügyi Főosztályának vezetője, aki arról beszélt, „át kell programozni az ellátórendszert prevenciós irányba”, aminek négy kiemelt, a népegészségügyi stratégiára épülő szakpolitikai prioritása 2023-2025 között:
Olyan területi egészségközpontok létrehozását tervezik, amelyekben a háziorvosi praxisok, a védőnői szolgálatok és az EFI-k együttműködve erősítik az „egészség, mint érték” szemléletet. Az EFI-k fontos feladata lenne a járási egészségtervek kidolgozása – az egészségtervek elkészítését az Alapellátási törvény írja elő az önkormányzatok számára –, ám a közösségi egészségtervezésben nemcsak az jelent akadályt, hogy mindössze 60 százalékos az irodahálózat országos lefedettsége, hanem az is, hogy nem egységes módszertan mentén, „lélegeztetőgépen működik”. A TÉR-EPI támogatásával lényegesen hatékonyabb lehetne az egészségtervezés – vélte a főosztályvezető, aki azt ugyan elismerte, hogy az egészségügyre összességében kevesebbet költünk, mint az uniós átlag, de hangsúlyozta, hogy a büdzsén belül az alapellátásra fordított költségarány megegyezik a tagországok átlagával. Ugyanakkor megemlítette azt is, hogy évről évre csökken a népegészségügyi feladatokra szánt forrás.
Az adatok felhalmozása önmagában nem tudomány
Újrastrukturálja és komplex módon, empirikus formában újraelemzi a digitalizált világban születő adatokat a KSH. Az újfajta adatökoszisztéma – amelyet az egyes, különálló adatbázisok összekapcsolásával hoznak létre – kiaknázása a hivatalos statisztika relevanciájának javulását eredményezi – vázolta Jakobi Ákos, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem docense. A KSH szerkesztője a térinformatika nehézségeként említette, hogy a nyilvánosan elérhető adatok jellemzően nem mennek megyei szint alá, ugyanakkor elmondta azt is, „házon belül” részletes, településre, de akár utcákra is lebontható adatokkal rendelkeznek. A jövő az adatbázisok összekapcsolása lesz, ezekbe az adathalmazokba már nemcsak a népszámlálás, a minisztériumok és más hivatali rendszerek adatai kerülnek be, hanem például a kamerarendszerek által rögzítettek is. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az adatok felhalmozása önmagában nem tudomány, azok feldolgozása és térképre vitele az, ami segíthet a kutatásokban és döntés előkészítésben.
Míg Martin McKee, a London School of Hygiene and Tropical Medicine professzora arra mutatott rá, hogy a hiányos adatgyűjtés torzíthatja a statisztikákat – példaként említve, hogy számos európai ország megtagadta a rasszok szerinti egészségügyi adatgyűjtést, miközben ennek meghatározó szerepe van a népegészségügyben –, Linda Beal, az Esri (földrajzi információs rendszerek szoftvereit fejlesztő cég) térinformatikai szoftverfejlesztő csoportjának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyes területi adatok értelmezése során számos tényezőt kell figyelembe venni. A halálozási adatokat torzíthatja például, ha a vizsgált régióban stroke- vagy kardiológiai centrum működik.