Jelentős egészségügyi fejlesztések valósultak meg a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), mutatták be a felsőoktatási intézmény innovációs napja alkalmából rendezett sajtóbejáráson.

Ahova nem szívesen mennek az orvosok és az ápolók, ott előbb-utóbb a betegek sem juthat gyógyító szolgáltatásokhoz – írja a Népszava.

A 68 éves János egy sámlin egyensúlyozva festette a főváros közelében található családi házának kerítését tavaly májusban, amikor egy rossz lépés után leesett róla. A jobb lábszára az esés utáni napokban kétszeresére dagadt. Mivel nem múltak a panaszai, és a családjában előfordultak visszérbetegségek, úgy döntött, hogy felkeresi egy érsebész magánrendelését, ahol kiderült, hogy trombózisa van. Mélyvénás trombózisnál vérrög keletkezik a vénákban, életveszélyes szövődményei is lehetnek, ezért különösen fontos, hogy idejében felismerjék és kezeljék.

A születéskor várható élettartamban, a megelőzhető halálozások számában, az öngyilkosságok arányában, és a GDP-arányosan az egészségügyre költött pénz tekintetében sem áll jól Magyarország – olvasható az OECD az ország egészségi állapotát és egészségügyi rendszerének teljesítményét vizsgáló jelentésében. Van néhány kedvező mutató is: például a magyarok 96 százaléka részesül alapvető egészségügyi szolgáltatásokból és kórházi ágy is akad bőven.

A Népszava információi szerint mindössze három intézményben indult el a tervezett időre az egységes kórházi beléptetőrendszer.

Először adták át a Karikó Katalin alapította JATE-díjakat, a Szegedi Tudományegyetemen szombaton este rendezett gálaesten, Ilia Mihály irodalomtörténész, Tóth Ágota vegyészprofesszor és Czikkely Márton Simon orvos, doktoranduszhallgató kapták meg az elismerést.